A magyar kézilabda sportág kupáját felnőtt szinten 1951-től rendezik meg. 1989-ig Magyar Népköztársaság-kupa néven azóta Magyar Kupa néven él közel hetven éve. Az ötvenes években néhány alkalommal még nagy pályára írták ki a sorozatot, de ez csupán pár alkalommal történt meg. A kupa megszervezését és lebonyolítását a Magyar Kézilabda Szövetség és helyi szervezetei a megyei kézilabda szövetségek szervezték.
Egy település sport életének meghatározói a testnevelő tanárok. Kiskunmajsa esetében két olyan meghatározó pedagógus dolgozott egyszerre, mint Városi György és Medgyes József. Az általános iskolában általuk nevelt kézilabdások mai napig meghatározzák a település kézilabdás életét.
Bács-Kiskun megyében, bár szinte az országban utolsóként indult el a sportág fejlődése, számos dologban élen járt a megyei kézilabda sportja. A mai napon az Európában és a világon is egyedi középiskolás kézilabda torna 53 éve előtt tisztelgünk.
Történt ugyanis, hogy Kiskunhalas városa két okból is az összefogás nagy tanúbizonyságát tette 1968-ban. Ebben az évben jutott fel a női csapat az NBI/B-s bajnokságba Horváth István vezetésével és az ő nevéhez fűződik a Szilády kupaként 27 évet, míg Bibó kupaként már 25 évet megélt torna megvalósításának az ötlete. 53 évet említünk, azonban ha a számokat összeadjuk csak 52 jön ki, mely magyarázatra szorul.
Dr. Marczinka Zoltán, az MKSZ Nemzetközi Edzőképző Központjának vezetője heti rendszerességgel megjelenő szaknyelvi segédletét azzal a céllal állítottuk össze és adjuk közre, hogy a kézilabdázásban dolgozók és a sportág iránt érdeklődők szaknyelvüket otthoni tanulással is fejleszteni tudják.
Bár a szövegértést elősegíti bizonyos nyelvi alapképzettség, az angol-magyar tükörfordításból az alapszavak jól megérthetők. Az egyik kifejezés egyúttal mindig hívó szó is a következőre, ezért – a gyakorlatiasságot szem előtt tartva – a szavak nem ábécé sorrendben követik egymást, hanem bizonyos témák köré csoportosítva.
„Ezek a mai gyerekek szeretnek kézilabdázni, de ha elmehetnek fodrászhoz, akkor odamennek inkább”
Egy embert munkássága révén sokféleképpen kategorizálhatnak. Jelenlegi riportalanyunk nem kérkedik korábbi játékosként szerzett sikereivel, de kétszeres EHF kupa győztesnek mondhatja magát a debreceni női csapattal. 1996-ban Kiskunhalasra hívták, így az Alföldre költözött, ahol családot alapított. Katkó Andreával beszélgettünk kézilabdás múltjáról és a jelenleg is igen aktív sportos hétköznapokról.
