1940-ben született Kiskunhalason. Általános iskolát követően 1954-56 között a Szilády Áron Gimnáziumba járt. Az ’56-os megmozdulások aktív résztvevője volt, emiatt eltanácsolták az iskolából. Ezt követően 1956-58-ig a Kiskunfélegyházi Sportgimnázium tanulója lett, ahol érettségit szerzett. A kiskunfélegyházi évek alatt is a halasi csapatban játszott. Bár ekkor még nem volt Bács megyében bajnokság, így Szegeden terem bajnokságban és a Csongrád megyei bajnokságban szerepelt már 1954-től.
Derűs Gábor: 1954-ben kezdtem a középiskolát a Szilády Gimnáziumban, ebben az évben került az iskolában Horváth (Piko) István is kezdő testnevelő tanárként. Ő maga is űzte a kézilabdát és meg is honosította azt az iskolában. Mivel Bács-Kiskun megyében ekkor még nem volt bajnokság, ezért a Csongrád megyei bajnokságba jártunk át már 1954 telén teremtornákra. Az iskolai csapatból ketten a fiatalok közül voltunk tagjai ennek a csapatnak, köztük én is.
Rögtön az érettségi után elkerült Budapestre és első osztályú játékos lett. Meséljen nekünk erről!
D.G.: Érettségi után Radnóti Gábor és én az NBI-es Elektromosba igazoltunk. Két évet tölthettem a fővárosban, majd Keszthelyre kerültem, ahol NBI/B-s bajnokságba jutott a csapat tagja voltam. A kézilabda mellett az is fontos volt, hogy elvégezhettem az Agrártudományi Egyetemet, ami a korábbi ’56-os eseményekben való részvételem miatt, nagy dolognak volt mondható.
Mikor került végül vissza Kiskunhalasra?
D.G.: 1964-ben kerültem vissza Kiskunhalasra, és Zsanán, a termelő szövetkezetben fő állattenyésztői munkát kaptam. A kézilabdától nem szakadtam el pillanatra sem. Kiskunhalason ekkor nem volt lehetőség a magasabb osztályban való szereplésre, ezért Kecskeméten játszottam Czagány Károly csapatában egészen 1967-ig. 1968-ban kerültem vissza Kiskunhalasra játszani, amikor összeállt egy nagyon jó csapat, és a megyei bajnokság megnyerését követően az osztályozót is veretlenül megnyertük. A kezdeti sikerek után 1972-ben végül kiesett a Halas, és ő újra távoztam Halasról. Az utam ismét Kecskemétre vezetett, bár ekkor már nem, mint játékos, hanem edző. 1974-ben visszahívtak Kiskunhalasra edzőnek a kiskunhalasi férfi csapathoz, és a megyei bajnokságot kétszer egymás után meg is nyertük, de az osztályozón rendre elvéreztünk. Az edzői évek alatt tanári diplomát szereztem Szegeden, a Juhász Gyula Főiskolán, majd 1977-ben visszakerültem harmadjára is Kecskemétre ahol újabb három évet töltöttem el.
Melyik volt edzői pályafutásának legsikeresebb időszaka?
1980-tól volt a legsikeresebb, amikor a Jánoshalmával az első évben megyei bajnokságot nyertünk és egészen 1986-ig az NBII-ben tartottam őket. Ezt követően Kiskunhalason vállalt edzőséget, majd betegségem miatt edzői tevékenységem 1987-ben megszakítottam. Felépülve ismét munkába álltam, és Jánoshalmán az NBII-es bajnokságot megnyerve három évig az NBI/B-ben tartottam a csapatot.
Mivel tölti nyugdíjas napjait?
Nyugdíjasként is nagy figyelemmel kísérem a kézilabdát. Nagy büszkeséggel tölti el, hogy leány unokám már a korosztályos válogatottságnál jár.
1997 – A Jánoshalma edzőjeként – álló sorban balról a második
1970 – A KAC edzőjeként
