bacshandball.hu

A magyar és a megyei kézilabda szövetségek megalakulása

A sportág magyarországi története 1921-ben kezdődött. A nagypályás vállfaj hazai bemutatkozására 1923-ig várni kellett, amíg az elterjedése csak 1927-ben kezdődött meg. Az első nagypályás bajnokságot 1928 tavaszán a Budapesti Labdarúgó Alszövetség kézilabda-alosztálya írta ki. Ezt követően a sportág 1933-ban kilépett a BLASZ-ból, és önálló, a sportág irányítását végző Magyar Kézilabdázó Egyesületek Szövetségét hoztak létre. A II. világháború kitörése visszavetette a kibontakozó sportág fejlődését. Vidéken a labdarúgás népszerűsége, hagyományai mellett a nagypályás kézilabda nem igazán tudott teret hódítani. Ezzel ellentétben a kispályás változat a könnyen kialakítható játéktér miatt, a fiatalok körében tette elsősorban népszerűvé ezt az új sportágat.

A munkába állt fiatal tanítók, tanárok, testnevelők úttörő munkájának köszönhetően kialakultak az első csapatok. Gombamódra, szinte valamennyi általános és középiskola udvarán megjelentek a kisméretű kézilabdapályák. Az 1950-es évek eleje mérföldkő volt a sportág hazai történetében. 1951-ben volt az első év, amikor már kispályán is rendeztek magyar bajnokságot. Habár a nagypályás bajnokság egészen 1959-ig kiírásra került, a kispályás változat egyre nagyobb teret hódított. A falusi spartakiádoknak köszönhetően a sportág a fővárosi központú nagypályás válfajával ellentétben a vidék második számú sportjává lépett elő. Nagyszámú vidéki iskolai, községi és társadalmi szerveződést indítva el ezzel.

Mérkőzés részlet (forrás: Petőfi Népe - 1965)

Mérkőzés részlet (forrás: Petőfi Népe – 1965)

A sportág megjelenése megyénkben

Az emlékek között kutatva megyénk településein először 1951-ből találtunk forrást azzal kapcsolatban, hogy Baján iskolai és felnőtt szinten is pezsgő kézilabdás élet kezdett kialakulni. 1953-tól Baján már városi bajnokságot szerveztek felnőtt és iskolai csapatok számára. Az első iskolák közötti megyei bajnokságot is itt rendezték meg, ahol Baja, Kiskunhalas és Lajosmizse csapatai vettek részt.

A bajai történések hatására Kiskunhalason és Kiskunfélegyházán is csapatok szerveződtek iskolák és sportkörök köré. Kiskunhalason 1954-től találkozhatunk előszőr felnőtt szinten kézilabdacsapattal, akik Kiskunfélegyházával egyetemben megyei bajnokság híján a Csongrád megyei bajnokságban szerepeltek. Az iskolákban az érdeklődés évről évre rohamosan növekedett, és elengedhetetlenné vált egy központi irányító szerv létrehozása. De hol legyen ez a központ?

Baja vagy Kecskemét?

Talán nem árt ezt a kérdést is tisztázni a megyei kézilabdázás vonatkozásában, hiszen amióta a sportág megvetette lábát megyénkben, a két város közötti rivalizálás is fellelhető volt. Ahhoz, hogy ezt megértsük, a két város történelmi viszontagságai miatt áttekintést teszünk, honnan is eredeztethető a rivalizálás.

Megyei kézépiskolai bajnokság (Forrás: Petőfi Népe – 1954. október 4.)

Egészen a 11. századik kell vissza tekintenünk, amikor a mai Bács-Kiskun megye területe még két történelmi vármegyéhez: Pest és Bács megyékhez tartozott. A következő nyolc évszázadban számos csapás érte a megye területét, ami a 13. században a tatárjárással kezdődött, a 15 éves háborúval, elnéptelenedéssel és elsivatagosodással folytatódott. Az I. világháború megpróbáltatásai, óriási vérveszteségei után a reménykedés és lelkesedés fogadta az őszirózsás forradalmat. 1921-től a trianoni békeszerződés következtében Bács vármegyének csak a töredék része maradt az ország határain belül, és Baja vette át a megyeszékhely szerepét. Az 1950-es megyerendezés során létrejött Bács-Bodrog és Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyék részeiből Bács-Kiskun megye lett. Baja elveszítette korábbi megyeszékhelyi státuszát. Az új megyeszékhely pedig az északi részen fekvő Kecskemét lett.

A történelmi áttekintésből talán láthatjuk, miért is volt rivalizálás a szövetség megalakulásának idejében a két város között a sportág irányító szervének székhelyével kapcsolatban. Főleg annak ismeretében, hogy amíg a Bajai Kézilabda Szövetség 1953-tól működött a város és környéke sportéletének szervezésért felelve, addig Kecskeméten 1956-ig nem is volt jelen a sportág.

A Bács-Kiskun Megyei Kézilabda Szövetség megalakulása

Felismerve a sportág népszerűségét, a Magyar Testnevelés és Sport Tanács javaslatára a megyei Testnevelés és Sport Tanácsok 1960-ig minden megyében kézilabda szövetségeket hoztak létre a sportág növekvő népszerűsége miatt.

Forrás: Petőfi Népe 1959. december 13.

„A KÉZILABDASPORT megyei térképén megszűnt az utolsó fehér folt! Az MTST-nek a kézilabdasportról szóló határozata óta már négy megyében megalakult a kézilabda-szövetség, egyedül Komárom megye szerepelt fehér foltként. Az újév beköszöntése előtt azonban itt is összefogtak a szakemberek a megyei TST vezetőségével és megalakították a szövetséget, s így most már az ország minden megyéjében működik kézilabda-szövetség.” (Népsport, 1960. január 3.)

A sajtó és a pontos emlékek azonban egymással szemben állnak az alapítás pontos napjának tekintetében. Bár a korabeli sajtó november 13-át jelentetett meg a megalakulás dátumának, Madár Imre, a szövetség első elnökének dokumentumai alapján viszont ez a dátum november 27-e volt. A kecskeméti megalakuló ülésen Madár Imre, Ökrös Mihály, Perényi István a Magyar Kézilabda Szövetség elnökségi tagja, valamint Bogdanovics Endre a megyei TST részéről vettek részt. A szövetséget Madár Imre kezdeményezésére Borszéki Lajos, az akkori megyei KISZ bizottság első titkárának támogatásával hozták létre.

Megalakulás után a szorgos hétköznapok

A megalakulást követően 1960-ban került kiírásra az első megyei férfi bajnokság, igaz csak 5 csapat részvételével (Kiskunfélegyházi Fáklya, Kecskeméti Fáklya, Kiskunhalasi Spartacus, Csávoly és Bajai Honvéd) Játékvezetők ekkor még nem álltak a megyei szövetség rendelkezésére, csak képesített edzők. Felismerve a megye nagy területének problémáit, a járási székhelyeken szövetségek kerültek kialakításra, akik járási bajnokságok és játékvezetők képzésében jártak az élen. Már az ötvenes években a középiskolák jelentették a sportág szinterét. A már meglévő Baja, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Lajosmizse mellé csatlakoztak vidéki városok és kisebb települések is. 1962-ben sikerült először megszervezni a megyei női bajnokságot. A szövetség kezdeti lendületét jellemezte az, hogy az egyre növekvő számú megyei csapat mellett a középiskolai csapatok is országos sikereket értek el.

Megtört a kezdeti lendület, változások a szövetségnél

Azt láthatjuk, hogy országosan az utolsó olyan megyék között volt Bács-Kiskun, ahol megalakult a megyei kézilabda szövetség. Habár a kitekintésből láthatjuk, hogy a megalakulás előtt is volt kézilabda élet, a 60-es évek első felében a sportág hagyományainak hiányában az osztályozókon rendre alul maradtak a csapatok a jóval nagyobb múltú ellenféllel szemben. Egészen 1963-ig kellett várni, míg a Kiskunhalasi MÁV női csapata osztályozón sikerrel szerepelt. A siker bent maradással párosult és a halasi női csapat megkapaszkodott a női NBII-es közép csoportban. A megyei bajnokság azonban számtalan szervezési hiányossággal küzdött. Az északi és déli területek közötti ellentét és a szövetségi szigor hiányában a férfi bajnokságot 1964-ben nem sikerült befejezni.

„Kezdjük talán ott, hogy már az osztályba jutásért jogosult csapat, tehát a megyei bajnok megállapítása is mutatta azt a kezdetleges állapotot, amelyben a megyei kézilabda szövetség jelenleg van. A megyei bajnokságot a rossz szervezés és hanyag vezetés miatt nem lehetett befejezni. Az országos szövetség sürgetésére – az utolsó pillanatban – az esélyes csapatokból szervezett tornán döntötték el, hogy melyik csapat vesz részt osztályozókon, és ezen éppen a Kiskunfélegyházi Fáklya – amely az eddigi eredményei alapján a legesélyesebb volt – nem jelent meg. A torna győztesének jogán így a Kecskeméti BRG vett részt a versenysorozaton.” (Petőfi Népe, 1964. november 12.)

A Kecskeméti BRG mérkőzésének egyik pillanata (Forrás: Petőfi Népe – 1964)

A szövetség elnöki tisztségében változás történt. Madár Imrét Szabó Zoltán követte az elnöki poszton és sportág népszerűsítésért tett erőfeszítések jelentős fellendülést hoztak magukkal a 60-as évek második felében. A Kiskunhalasi MÁV női, míg a Kecskeméti FGT férfi csapata már az NBI/B-s bajnokságban szerepeltek. Az NBII-es bajnokságban női vonalon már ott volt a Jánoshalma, a Kiskőrös és a Kecskemét is. A megyei bajnokságokban rendre 12-12 csapatos bajnokságot tudtak rendezni. Az 1966-os bajnoki évben női vonalon 16 női csapat állt rajthoz, amely csapatokat északi és déli csoportra osztottak. Mindemellett a járási szövetségek is megrendezték a saját bajnokságaikat. Kevesebb, mint tíz év alatt a három városban jelen lévő sportágból egy 160 csapatot számláló, ragyogó sportolói létszámot felvonultató sportág lett.

Tömegesedést követő szakmai hiányosságok

A további lineáris fejlődésnek azonban gátat szabott a szakképzett edzők hiánya. A megyei szövetség a szervezéssel kapcsolatos teendői miatt későn ismerte fel a csapatok és szakosztályok kezdetlegességét. Pár kiváló ellenpélda kivételével minden csapat problémákkal küzdött. Az ötvenes években tömegesen kézilabdázni kezdők kezdtek a sportágból kiöregedni, a megfelelő utánpótlás pedig hiányzott a rendszer további bővítéséhez. A folyamatos nevelő munka megszakadásának kiküszöbölésére a megyei szövetség edzői tanfolyamokat szervezett és minden erejével azon fáradozott, hogy megyénk iskoláiban tevékenykedő testnevelők kézilabdás szakképesítést szerezzenek. A Testnevelési és Sport Tanács látva a sportág eredményeit, tovább erősítette a kézilabda tömegbázisát. Bevezetésre került, hogy az általános iskolák 7-8. osztályában kötelezően kézilabdát kell oktatni. A sportág tovább fejlődése ennek a döntésnek köszönhetően új lendületet vett. Az iskolai úttörő versenyek egyre nagyobb színvonalat hoztak. Rengeteg gyermek űzte a sportágat, és Bács-Kiskun megyében a sportági szakfelügyelők is a kézilabda szerelmesei közül kerültek ki. Több éven keresztül Győrfi Pál, majd a kiskunmajsai Mészáros Tibor irányították az iskolák testnevelőit a sportág képzése felé.

Az 1970-es évek elején a szabályos kültéri pályák száma rendkívül megemelkedett. Szinte minden kézilabdacsapatnak a megyénk gyéren tagolt település hálózatán volt saját pályája. 1979-es adatok alapján 184 szabályos méretű kézilabdapálya volt megyénkben, amelyből 79 db bitumenes volt. A pályák nagytöbbsége iskolák udvarában volt, ennek is köszönhetően a 60-as évek végén fellelhető hullámvölgyből egy létszámában és minőségében folyamatosan fejlődő kézilabdás megyéje lettünk az országnak. Az úttörő olimpiák döntőiben mindig volt Bács-Kiskun megyei általános és középiskolai csapat.

Az 1970-es évek közepére már megyei 1/A és 1/B osztályban 12-12 résztvevős bajnokságot tudott rendezni Bács-Kiskun megye. Nem volt szinte olyan település, amelynek csapata ne szerepelt volna megyei, járási illetve nemzeti bajnokságokban.

A remek eredmények ellenére a korabeli sajtóban rendre hangot kaptak a hiányok bemutatása is. Az NB-s szakosztályok száma továbbra sem nőtt. A kinevelt tehetségek első osztályú lehetőség híján kvalitásukat más megyék városának csapataiban mutathatták be. A szövetség tervszerűtlen munkája 1980-ban újabb jelentős változást hozott a szervezet életében. De ne haladjunk annyira előre, hiszen ez már a második magazinunk témaköre.
A megalakulásától számított 20 év leforgása alatt számos remek sikert, problémát felelevenítve kijelenthetjük, hogy ledolgozta több évtizedes hátrányát más megyékkel szemben a Bács-Kiskun Megyei Kézilabda Szövetség, amelyhez minden vezetője, dolgozója, edzője és aktivistája hozzájárult.

Megyei szövetségek Alapítás éve
Bács-Kiskun Megyei Kézilabda Szövetség 1959
Baranya Megyei Kézilabda Szövetség 1951
Békés Megyei Kézilabda Szövetség 1943
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kézilabda Szövetség 1948
Budapesti Kézilabda Szövetség 1946
Csongrád Megyei Kézilabda Szövetség 1951
Fejér Megyei Kézilabda Szövetség 1957
Győr-Moson-Sopron Megyei Kézilabda Szövetség 1954
Hajdú-Bihar Megyei Kézilabda Szövetség 1946
Heves Megyei Kézilabda Szövetség 1952
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kézilabda Szövetség 1956
Komárom-Esztergom Megyei Kézilabda Szövetség 1959
Nógrád Megyei Kézilabda Szövetség 1957
Pest Megyei Kézilabda Szövetség 1951
Somogy Megyei Kézilabda Szövetség 1958
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kézilabda Szövetség 1953
Tolna Megyei Kézilabda Szövetség 1958
Vas Megyei Kézilabda Szövetség 1946
Veszprém Megyei Kézilabda Szövetség 1957
Zala Megyei Kézilabda Szövetség 1950

Megyei szövetség elnökei és főtitkárai
1959 – 1980

1959 – 1963
Elnök Madár Imre
Főtitkár Szemenkár György

1963 – 1966
Elnök Szabó Zoltán
Főtitkár Madár Imre

1966 – 1969
Elnök Bontsó László
Főtitkár Szemenkár György

1969 – 1974
Elnök Szemenkár György
Főtitkár Madár Imre

1974 – 1975
Elnök: Kristóf Tibor
Főtitkár: Madár Imre

1976 – 1980
Elnök: Kovács Gábor
Főtitkár: Tüske János

Játékvezetői tanfolyam

Eseménynaptár
október 2020
hKscpsv
    1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31  
« Sze   nov »
facebook.com/bacshandball
mksz.hu
Magazin rendelés
Archívum