bacshandball.hu

KÉZIrat – 4. rész – A megyei kézilabda története 3/3.

A megyei kézilabdasport rendszerváltás utáni problémái és megújulása

A Bács-Kiskun Megyei Kézilabda Szövetség megalakulása óta eltelt 60 év – a kádári konszolidáció és az államszocializmus évei után – magában foglalja a 2019-ben éppen harminc éve lezajlott rendszerváltás esemény- és politikatörténtét is, amely mind társadalmi, mind pedig gazdasági vonalon befolyásolta a sportág fejlődése mellett az egyes megyei szövetségek működését, mondhatni az egész magyar kézilabdasport irányvonalait. A megyei kézilabda szövetség és kézilabda sport történetét összefoglaló írásunk a rendszerváltás utáni szervezeti átalakulást és az azt követő évek működését mutatja be az olvasók számára.

 

A Hírös Kézilabda Históriák második számában – Tüske János elnökletével – egy igen jelentős előrelépéseket maga mögött tudó korszakával zárult le a Bács-Kiskun Megyei Kézilabda Szövetség működésének első 41 éve. A sikeres korszakot azonban – magyar sport más területeihez hasonlatosan – egy új sporttörvény által szabályozott, átalakításra kényszerített időszak követte. Ha az 1989 és 1991 között eltelt két év sportstatisztikai számait vizsgáljuk, egyértelművé válik előttük a rendszerváltás által a sporttársadalom számára okozott átmeneti nehézség, ugyanis az országos sportegyesületek száma az 1989. évi 3052-ről 1991-re 2176-ra csökkent, amely az utánpótlás nevelés számára kiemelten fontos szakosztályok közel 30 százalékos csökkenését is előidézte. A sportegyesületekben foglalkoztatott sportolók száma az 1986. évi 1 184 749 főről 1995-re 343 350 főre, csaknem egynegyedére zsugorodott, míg az utánpótláskorúak száma 40–, a minősített főállású edzők száma 30 százalékos csökkenést mutatott.

A Bács-Kiskun megyei kézilabda-szövetség rendszerváltás előtti utolsó elnökségének vezetői ciklusa valójában már 1989. év nyarán lejárt, majd új testület megalakulásáig egy ideiglenes intéző bizottság végezte a szövetségi munkát. Az új sporttörvény előírásainak megfelelően a megyei kézilabda szövetség – 1990. január 20-án, szombaton délelőtt 9.30-kor – meg is megtartotta alakuló közgyűlését Kecskeméten, a Zimay László utcai székházban, ahol a meghívott 60 küldött közül 43 jelent meg.

Az eseményen Liptai György főtitkár értékelte a szövetség munkáját, amelyet az utóbbi időben működő intéző bizottság tevékenységével együtt megfelelőnek ítélt. Az új alapszabályt – a korábbiak némileg módosított változatát – a közgyűlés egyöntetűen elfogadta.

Az ideiglenes intéző bizottság tevékenységét az újonnan megválasztott megyei kézilabda-szövetség követte, amelynek elnöke Szigetvári Miklós, főtitkára Kabók József lett. Az új elnökség tagjai a megye különböző területeiről kerültek a testületbe. Keszi Géza Csávolyról, Árvái Mihály Kiskunhalasról, Kuti István Kecskemétről. A közgyűlés Schóber Ottó nemzetközi játékvezetőt, valamint Madár Imrét, a szövetség alapító tagját tiszteletbeli elnökhelyettesnek választotta meg. Mind a hét szövetségi elnökről azonban nem döntött a testület, ugyanis az elnökségnek öt választott és két delegált taggal kell rendelkeznie. Az egyik delegáltat minden esetben a játékvezetők küldték. Nos, a közgyűlés után a jelenlévő 16 játékvezető a kiskunhalasi Klúcsó Jenőt választotta vezetőnek, de mivel a teljes tagság nem volt ott, úgy döntöttek, a februári JB-ülés hoz majd végleges határozatot. Ami a játékosok által delegált elnökségi tag személyét illeti, azt sorshúzással döntötték el. A 24 szakosztály neve bekerült a kalapba és a Soltvadkert női csapatát húzták ki. A név szerinti delegálás joga így a soltvadkertieket illette meg.

A versenybizottság vezetője Liptai György, a fegyelmi bizottságé pedig dr. Mezei János lett. Ezen az ülésen az edző- és ifjúsági bizottság is létrejött, de a közgyűlés által jelöltek közül ekkor még senki sem vállalta a vezető tisztet.

A sportág népszerűsége továbbra is megkérdőjelezhetetlen volt – a futball után a második legnépszerűbb – azonban a társadalom tájékoztatásában, az események és eredmények közlésében komoly hiányosságok mutatkoztak. A levéltári kutatások alapján bátran mondhatjuk, hogy szocialista korban, az 1960-70-es években teljesen más tendencia mutatkozott, hiszen – ahogy azt korábbi írásunkban közöltük – a megyei sport, közöttük a kézilabda is propagandának számított, ezért a megyei TST éves költségkeretének 15 százalékát a sajtó és tájékoztatás politikának szentelte.

A Bács-Kiskun megyei igen népes kézilabda-bajnokság kapcsán egyértelmű problémaként merült fel, hogy az NB I-es mérkőzések eredményeit rendszeresen hozta az országos sajtó, ám az NB I. B-től lefelé az eredmények általában „titokban” maradtak, s a táblázatot is évente egyszer, a bajnokság végén közölték. Az ok pedig igenis a szervezeti átalakításoknak köszönhető, hiszen az NB Il-es csoportokkal eddig az országos szövetség foglalkozott, ahol sem idő, sem pedig kellő erő nem volt a sajtó tájékoztatására.

Ennek a bizony jelenlegi sporttörténeti kutatásunkat is hatványozottan befolyásoló hiányosságnak kívánt véget vetni az a szövetségi határozat, amely az NB Il-es csoportok irányítását a megyei szövetségekre ruházta. E határozat következtében a kézilabda NB II. Délkeleti csoport férfibajnokságát — ahol megyénk csapatai is érdekeltek voltak – a Békés megyei szövetség, a 12 csapatos női Délkeleti csoport vezetését pedig a Bács-Kiskun megyei kézilabda-szövetség végezte, amelyben négy megyei csapat, a KTE, a KAC, a Soltvadkert és a Jánoshalma a csoport jobb együttesei közé tartoztak.

A tájékoztatás javulásának ígéretét pedig maga Kabók József főtitkár is előrebocsátotta: „Ezt tartjuk egyik legfontosabb feladatunknak. A célunk az, hogy minden hétén a lejátszott hat mérkőzés eredményét és a táblázatot, legkésőbb kedden reggelig, összegyűjtjük és átadjuk közlésre a sajtónak, így a Petőfi Népe szerdai sportoldalán már olvashatják a szurkolók. […] célunk, hogy ne „titokban”, hanem a legnagyobb nyilvánosság előtt rendezzük a bajnokságot, mert meggyőződésünk, hogy ezzel a közönség érdeklődése is növekszik majd a sportág iránt.”

A főtitkár további célként jelölte meg a megyében minél több színvonalas kézilabdatorna, válogatott mérkőzés megrendezését, amellyel tovább népszerűsíthetik a sportágat. Tervezték a szövetség a megyei ifjúsági válogatottak újbóli összeállítását és rendszeres szerepeltetését is. Ez a törekvés 1991-ben nagyobb részt meg is valósult, ugyanis öt alkalommal rendeztek Bács-Kiskunban minősítő osztályozót, több tornának, válogatott mérkőzésnek adott otthont Kecskemét és Kiskunhalas. A két férfi NB I/B-s csapat mellett öt női és két férfi NB Il-es gárda szerepelt az országos bajnokságban, míg a megyei bajnokságban 12 férfi- és 6 női csapat mérte össze az erejét. Emellett Andorka. Schóber és a Klucsó, Lekrinszky nemzetközi A kategóriás játékvezetők mellett több országos minősítésű bíró is működött Bács-Kiskunban. Azonban az anyagi fedezettel komoly gondok akadtak, hiszen 1991. május 9-én még nem érkezett meg az a 450 millió forint, amelyet az Országgyűlés a TB. alapból elkülönített országos diák – és tömeg sportoltatási célokra.

Az első „szabadon választott” szövetség összetételében 1994-ben állt be változás, ugyanis az elnöki poszton Schóber Ottó, főtitkárként Kabók József folytatta a megyei kézilabdáért végzett vezető munkát. A rendszerváltás utáni gazdasági helyzet pontosan a megyei szövetség élén bekövetkezett váltás évében, 1994-ben gyűrűzött be a Magyar Kézilabda Szövetség életében, ugyanis a működési nehézségek következtében a bajnokságot át kellett szervezni. Az 1993-ban lezajlott négycsoportos – egyenként 14 csapatos – NB II-vel szemben 1994 augusztusától 6 csoportos – benne 12-12 együttessel – NB II. lett a férfiaknál, és a nőknél egyaránt. A Bács-Kiskun Megyei Kézilabda Szövetség működését a bajnokságból kieső csapatok számában érintette, ugyanis eredetileg öt csapat esett volna ki a Délkeleti csoportból, köztük a nőknél a Lajosmizse, a férfiaknál a Kecel és a Tiszakécske. Az átszervezés miatt azonban csak a kécskeiektől kellett volna elbúcsúzni. Ám Bács-Kiskun megye utólag kapott egy plusz helyet az NB II-ben, és az elnökség úgy döntött, hogy azon a Tiszakécskét indítja. Emellett fontos előrelépésként könyvelhetjük el, hogy a szövetség megkapta – a női délkeleti bajnokság mellett – férfi déli csoport rendezési jogát is.

A fejlődés továbbiakban sem állt meg, 1997-ben komoly nemzetközi érdeklődés is mutatkozott a Bács-Kiskun megyei csapatok iránt. Schóber Ottó nemzetközi játékvezető, a megyei szövetség elnöke arról számolt be, hogy Jugoszláviából az újvidékiek és Szlovákiából a vágsellyeiek jelentkeztek, de Graz révén az osztrákok is érdeklődtek. Az akkori tervek szerint a megyei serdülő- és ifjúsági válogatottak is rendszeresen megmérkőztek volna a külföldiekkel. Ekkor merült fel ötletként többek között az is, hogy Bács-Kiskun testvérmegyéivel közösen rendezzen egy tornát.

Két évvel később, 1999-ben jeles ünnepre készült a megyei szövetség, ugyanis megalakulásának 40. évfordulóját ünnepelte. Ebből az alkalomból az egyik legjelentősebb esemény volt a december 28-án, a kecskeméti árpádvárosi sportcsarnokban megrendezett torna, ahol a megyében kézilabdázott, 35 évesnél idősebb férfi és női sportolók egy találkozó keretében újra összemérhették tudásukat. Ezen alkalommal a magyar férfiválogatott bemutató mérkőzését is megrendezték Kecskeméten.

Az 1999-es esztendő az NB I/B. -ben szereplő kecskeméti Delfin KC szerepelése szempontjából is kiváltképpen sikeresnek volt mondható, ugyanis a csapat az ötödik helyen zárta az őszt az NB l/B Keleti csoportjában. A felnőttek sikere magával vonzotta az utánpótlás sikerét is, amely Szabó Lászlóné vezetésével a harmadik helyen zárta az őszt, míg a serdülőcsapat az országos bajnokság Déli csoportjában pontvesztés nélkül az első helyen állt ekkor.

Az 1994-ben vezetői tisztséget vállaló Schóber Ottó elnök és Kabók József főtitkár vezette testület egészen 2010-ig állt a Bács-Kiskun Megyei Kézilabda Szövetség élén. A következő nyolc éves ciklust Kun István elnöksége és Liptai György főtitkári munkája követte, amelyet 2018-tól a jelenlegi elnök, Járdi Ádám és Czenczik István folytat.

A sporttörténeti kitekintés jövőre folytatódik.

 

 

Játékvezetői tanfolyam

Eseménynaptár
október 2020
hKscpsv
    1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31  
« Sze   nov »
facebook.com/bacshandball
mksz.hu
Magazin rendelés
Archívum