bacshandball.hu

KÉZIrat – 2. rész – A megyei kézilabda története 1/3.

KÉZIrat sorozatunk második részében megyénk kézilabdázásnak történeti áttekintésének kezdeti időszakát tesszük közzé. Az első visszaemlékezés az 1959-es megalakulás előtti időszakon túl egészen 1979-ig kalauzol minket a sportág fejlődési szakaszain keresztül. A cikket olyan sajtó és levéltári anyagokkal egészítettük ki, melyek eddig még nem kerültek megjelentetésre. A most induló részekben a történeti emlékeken túl a sportág gazdasági lehetőségei is előtérbe kerülnek.

 

A magyar és a megyei kézilabda szövetségek megalakulása

A sportág magyarországi története 1921-ben kezdődött. A nagypályás vállfaj hazai bemutatkozására 1923-ig várni kellett, amíg az elterjedése csak 1927-ben kezdődött meg. Az első nagypályás bajnokságot 1928 tavaszán a Budapesti Labdarúgó Alszövetség kézilabda-alosztálya írta ki. Ezt követően a sportág 1933-ban kilépett a BLASZ-ból, és önálló, a sportág irányítását végző Magyar Kézilabdázó Egyesületek Szövetségét hoztak létre. A II. világháború kitörése visszavetette a kibontakozó sportág fejlődését. Vidéken a labdarúgás népszerűsége, hagyományai mellett a nagypályás kézilabda nem igazán tudott teret hódítani. Ezzel ellentétben a kispályás változat a könnyen kialakítható játéktér miatt, a fiatalok körében tette elsősorban népszerűvé ezt az új sportágat.

A munkába állt fiatal tanítók, tanárok, testnevelők úttörő munkájának köszönhetően kialakultak az első csapatok. Gombamódra, szinte valamennyi általános és középiskola udvarán megjelentek a kisméretű kézilabdapályák. Az 1950-es évek eleje mérföldkő volt a sportág hazai történetében. 1951-ben volt az első év, amikor már kispályán is rendeztek magyar bajnokságot. Habár a nagypályás bajnokság egészen 1959-ig kiírásra került, a kispályás változat egyre nagyobb teret hódított. A falusi spartakiádoknak köszönhetően a sportág a fővárosi központú nagypályás válfajával ellentétben a vidék második számú sportjává lépett elő. Nagyszámú vidéki iskolai, községi és társadalmi szerveződést indítva el ezzel.

A sportág megjelenése megyénkben

Az emlékek között kutatva megyénk településein először 1951-ből találtunk forrást azzal kapcsolatban, hogy Baján iskolai és felnőtt szinten is pezsgő kézilabdás élet kezdett kialakulni. 1953-tól Baján már városi bajnokságot szerveztek felnőtt és iskolai csapatok számára. Az első iskolák közötti megyei bajnokságot is itt rendezték meg, ahol Baja, Kiskunhalas és Lajosmizse csapatai vettek részt.

A bajai történések hatására Kiskunhalason és Kiskunfélegyházán is csapatok szerveződtek iskolák és sportkörök köré. Kiskunhalason 1954-től találkozhatunk előszőr felnőtt szinten kézilabdacsapattal, akik Kiskunfélegyházával egyetemben megyei bajnokság híján a Csongrád megyei bajnokságban szerepeltek. Az iskolákban az érdeklődés évről évre rohamosan növekedett, és elengedhetetlenné vált egy központi irányító szerv létrehozása. De hol legyen ez a központ?

Baja vagy Kecskemét?

Talán nem árt ezt a kérdést is tisztázni a megyei kézilabdázás vonatkozásában, hiszen amióta a sportág megvetette lábát megyénkben, a két város közötti rivalizálás is fellelhető volt. Ahhoz, hogy ezt megértsük, a két város történelmi viszontagságai miatt áttekintést teszünk, honnan is eredeztethető a rivalizálás.

Egészen a 11. századik kell vissza tekintenünk, amikor a mai Bács-Kiskun megye területe még két történelmi vármegyéhez: Pest és Bács megyékhez tartozott. A következő nyolc évszázadban számos csapás érte a megye területét, ami a 13. században a tatárjárással kezdődött, a 15 éves háborúval, elnéptelenedéssel és elsivatagosodással folytatódott. Az I. világháború megpróbáltatásai, óriási vérveszteségei után a reménykedés és lelkesedés fogadta az őszirózsás forradalmat. 1921-től a trianoni békeszerződés következtében Bács vármegyének csak a töredék része maradt az ország határain belül, és Baja vette át a megyeszékhely szerepét. Az 1950-es megyerendezés során létrejött Bács-Bodrog és Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyék részeiből Bács-Kiskun megye lett. Baja elveszítette korábbi megyeszékhelyi státuszát. Az új megyeszékhely pedig az északi részen fekvő Kecskemét lett.

Petőfi Népe – Kecskeméti BRG mérkőzés részlet 1964

A történelmi áttekintésből talán láthatjuk, miért is volt rivalizálás a szövetség megalakulásának idejében a két város között a sportág irányító szervének székhelyével kapcsolatban. Főleg annak ismeretében, hogy amíg a Bajai Kézilabda Szövetség 1953-tól működött a város és környéke sportéletének szervezésért felelve, addig Kecskeméten 1956-ig nem is volt jelen a sportág.

 

A Bács-Kiskun Megyei Kézilabda Szövetség megalakulása

Felismerve a sportág népszerűségét, a Magyar Testnevelés és Sport Tanács javaslatára a megyei Testnevelés és Sport Tanácsok 1960-ig minden megyében kézilabda szövetségeket hoztak létre a sportág növekvő népszerűsége miatt.

„A KÉZILABDASPORT megyei térképén megszűnt az utolsó fehér folt! Az MTST-nek a kézilabdasportról szóló határozata óta már négy megyében megalakult a kézilabda-szövetség, egyedül Komárom megye szerepelt fehér foltként. Az újév beköszöntése előtt azonban itt is összefogtak a szakemberek a megyei TST vezetőségével és megalakították a szövetséget, s így most már az ország minden megyéjében működik kézilabda-szövetség.” (Népsport, 1960. január 3.)

Petőfi Népe – 1959. december 13.

A sajtó és a pontos emlékek azonban egymással szemben állnak az alapítás pontos napjának tekintetében. Bár a korabeli sajtó november 13-át jelentetett meg a megalakulás dátumának, Madár Imre, a szövetség első elnökének dokumentumai alapján viszont ez a dátum november 27-e volt. A kecskeméti megalakuló ülésen Madár Imre, Ökrös Mihály, Perényi István a Magyar Kézilabda Szövetség elnökségi tagja, valamint Bogdanovics Endre a megyei TST részéről vettek részt. A szövetséget Madár Imre kezdeményezésére Borszéki Lajos, az akkori megyei KISZ bizottság első titkárának támogatásával hozták létre.

Megalakulás után a szorgos hétköznapok

A megalakulást követően 1960-ban került kiírásra az első megyei férfi bajnokság, igaz csak 5 csapat részvételével (Kiskunfélegyházi Fáklya, Kecskeméti Fáklya, Kiskunhalasi Spartacus, Csávoly és Bajai Honvéd) Játékvezetők ekkor még nem álltak a megyei szövetség rendelkezésére, csak képesített edzők. Felismerve a megye nagy területének problémáit, a járási székhelyeken szövetségek kerültek kialakításra, akik járási bajnokságok és játékvezetők képzésében jártak az élen. Már az ötvenes években a középiskolák jelentették a sportág szinterét. A már meglévő Baja, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Lajosmizse mellé csatlakoztak vidéki városok és kisebb települések is. 1962-ben sikerült először megszervezni a megyei női bajnokságot. A szövetség kezdeti lendületét jellemezte az, hogy az egyre növekvő számú megyei csapat mellett a középiskolai csapatok is országos sikereket értek el.

Megtört a kezdeti lendület, változások a szövetségnél

Azt láthatjuk, hogy országosan az utolsó olyan megyék között volt Bács-Kiskun, ahol megalakult a megyei kézilabda szövetség. Habár a kitekintésből láthatjuk, hogy a megalakulás előtt is volt kézilabda élet, a 60-es évek első felében a sportág hagyományainak hiányában az osztályozókon rendre alul maradtak a csapatok a jóval nagyobb múltú ellenféllel szemben. Egészen 1963-ig kellett várni, míg a Kiskunhalasi MÁV női csapata osztályozón sikerrel szerepelt. A siker bent maradással párosult és a halasi női csapat megkapaszkodott a női NBII-es közép csoportban. A megyei bajnokság azonban számtalan szervezési hiányossággal küzdött. Az északi és déli területek közötti ellentét és a szövetségi szigor hiányában a férfi bajnokságot 1964-ben nem sikerült befejezni.

„Kezdjük talán ott, hogy már az osztályba jutásért jogosult csapat, tehát a megyei bajnok megállapítása is mutatta azt a kezdetleges állapotot, amelyben a megyei kézilabda szövetség jelenleg van. A megyei bajnokságot a rossz szervezés és hanyag vezetés miatt nem lehetett befejezni. Az országos szövetség sürgetésére – az utolsó pillanatban – az esélyes csapatokból szervezett tornán döntötték el, hogy melyik csapat vesz részt osztályozókon, és ezen éppen a Kiskunfélegyházi Fáklya – amely az eddigi eredményei alapján a legesélyesebb volt – nem jelent meg. A torna győztesének jogán így a Kecskeméti BRG vett részt a versenysorozaton.” Petőfi Népe, 1964. november 12.

A szövetség elnöki tisztségében változás történt. Madár Imrét Szabó Zoltán követte az elnöki poszton és sportág népszerűsítésért tett erőfeszítések jelentős fellendülést hoztak magukkal a 60-as évek második felében. A Kiskunhalasi MÁV női, míg a Kecskeméti FGT férfi csapata már az NBI/B-s bajnokságban szerepeltek. Az NBII-es bajnokságban női vonalon már ott volt a Jánoshalma, a Kiskőrös és a Kecskemét is. A megyei bajnokságokban rendre 12-12 csapatos bajnokságot tudtak rendezni. Az 1966-os bajnoki évben női vonalon 16 női csapat állt rajthoz, amely csapatokat északi és déli csoportra osztottak. Mindemellett a járási szövetségek is megrendezték a saját bajnokságaikat. Kevesebb, mint tíz év alatt a három városban jelen lévő sportágból egy 160 csapatot számláló, ragyogó sportolói létszámot felvonultató sportág lett.

Tömegesedést követő szakmai hiányosságok

A további lineáris fejlődésnek azonban gátat szabott a szakképzett edzők hiánya. A megyei szövetség a szervezéssel kapcsolatos teendői miatt későn ismerte fel a csapatok és szakosztályok kezdetlegességét. Pár kiváló ellenpélda kivételével minden csapat problémákkal küzdött. Az ötvenes években tömegesen kézilabdázni kezdők kezdtek a sportágból kiöregedni, a megfelelő utánpótlás pedig hiányzott a rendszer további bővítéséhez. A folyamatos nevelő munka megszakadásának kiküszöbölésére a megyei szövetség edzői tanfolyamokat szervezett és minden erejével azon fáradozott, hogy megyénk iskoláiban tevékenykedő testnevelők kézilabdás szakképesítést szerezzenek. A Testnevelési és Sport Tanács látva a sportág eredményeit, tovább erősítette a kézilabda tömegbázisát. Bevezetésre került, hogy az általános iskolák 7-8. osztályában kötelezően kézilabdát kell oktatni. A sportág tovább fejlődése ennek a döntésnek köszönhetően új lendületet vett. Az iskolai úttörő versenyek egyre nagyobb színvonalat hoztak. Rengeteg gyermek űzte a sportágat, és Bács-Kiskun megyében a sportági szakfelügyelők is a kézilabda szerelmesei közül kerültek ki. Több éven keresztül Győrfi Pál, majd a kiskunmajsai Mészáros Tibor irányították az iskolák testnevelőit a sportág képzése felé.

Levéltári archívum – Bács-Kiskun Megyei TST – Statisztikai adatszolgáltatás 1960

 Levéltári archívum – Társadalmi pályaépítő bizottság – Bács-Kiskun Megyei pályaépítési javaslatai

Az 1970-es évek közepére már megyei 1/A és 1/B osztályban 12-12 résztvevős bajnokságot tudott rendezni Bács-Kiskun megye. Nem volt szinte olyan település, amelynek csapata ne szerepelt volna megyei, járási illetve nemzeti bajnokságokban.

A remek eredmények ellenére a korabeli sajtóban rendre hangot kaptak a hiányok bemutatása is. Az NB-s szakosztályok száma továbbra sem nőtt. A kinevelt tehetségek első osztályú lehetőség híján kvalitásukat más megyék városának csapataiban mutathatták be. A szövetség tervszerűtlen munkája 1980-ban újabb jelentős változást hozott a szervezet életében. De ne haladjunk annyira előre, hiszen ez már a második magazinunk témaköre.

A megalakulásától számított 20 év leforgása alatt számos remek sikert, problémát felelevenítve kijelenthetjük, hogy ledolgozta több évtizedes hátrányát más megyékkel szemben a Bács-Kiskun Megyei Kézilabda Szövetség, amelyhez minden vezetője, dolgozója, edzője és aktivistája hozzájárult.

 

Megyei felmérő tábor felhívása

Játékvezetői tanfolyam

Eseménynaptár
október 2020
hKscpsv
    1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31  
« Sze   nov »
facebook.com/bacshandball
mksz.hu
Magazin rendelés
Archívum